A szabályozás hátterében az a törekvés áll, hogy
a túlélő örökös élete a halálesettől függetlenül a mindennapok tekintetében ne nehezüljön el és lehetőség szerint változatlan formában folytatódhasson,
így például ne kelljen kiköltöznie a megszokott életkörnyezetéből.Az utóbbi időben tendenciózussá vált társadalmi változások indokolták a jogintézmény újragondolását, amelyet a jogalkotó a
2014. március 15.
napján hatályba lépett új polgári törvénykönyvben végzett el.A korábbi szabályozás mellett gyakran méltánytalanul
kedvezőtlen helyzetbe kerültek az örökhagyó gyermekei a túlélő házastárshoz képest,
hiszen hiába örökölték meg a teljes hagyaték tulajdonjogát, ha annak használatához a túlélő házastárs haszonélvezeti joga miatt nem tudnak hozzájutni.Természetesen az új polgári törvénykönyv a változó szabályok mellett is szem előtt tartja a túlélő házastárs érdekeit, amelynek eredményeként továbbra is elmondható, hogy
a túlélő házastárs az elhunyttal, mint házastársával közösen lakott lakást és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyakat akár a gyermekek melletti öröklése során, akár a szülők melletti öröklése során megtarthatja, viszont ez a kiemelt helyzete már nem a teljes hagyaték tekintetében biztosított.
Kiemelést érdemlő változás, hogy gyermekek mellett
már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs
, hanem részben
ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig olyan mértékűt, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.
Ezen túlmenően
az özvegy továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.
Ez konkrét példával szemléltetve azt jelenti, hogy ha a két gyermek és házastárs hátrahagyásával elhunyt örökhagyó hagyatékába egy berendezett lakás és egy személygépkocsi tartozott, akkor a lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait a gyermekek 1/2-1/2 arányban öröklik a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, míg a személygépkocsinak három tulajdonosa lesz, mégpedig egymás között egyenlő arányban a két gyermek és a túlélő házastárs.
Amennyiben nincsenek leszármazók,
a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak
és nem kizárólag a túlélő házastárs örököl. Ebben az esetben is maradhat az özvegy a korábbi megszokott környezetében, de már nem mint haszonélvező, hanem mint tulajdonos, hiszen az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira tulajdonjogot örököl.A fennmaradó vagyonon fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel.
Amennyiben a szülők egyike már nem él
, helyette nem örököl az alatta lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között. Abban az esetben,
ha mindkét szülő elhunyt már,
akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse (kivéve az esetleges ági vagyont).
Az új polgári törvénykönyv másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt,
hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát.
Az új szabályok szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nem jár tekintettel arra, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jogot nem lehet korlátozni.Gyakorlati szempontból megállapítható, hogy komoly problémát okozhat, ha egy ingatlant sokan örökölnek, adott esetben özvegyi haszonélvezeti joggal is terhelve, így amennyiben a törvényben foglalt öröklési rend szabályai nem felelnek meg számunkra, lehetőségünk van végrendelkezés útján szinte a legtöbb szabálytól eltérni és ezáltal a jövőre gondolva egy mindenki számára előnyös konstrukciót megalkotni.
Tekintettel arra, hogy a jelen terjedelmi keretek között nincsen mód az öröklési szabályozás teljes bemutatására
egyedi ügyekben érdemes ügyvéd segítségét kérni.
Szakértő: Dr. Fekete Bálint
