Hidegburkolat kontra melegburkolat

Hidegburkolat kontra melegburkolat

Hol érdemes a hidegburkolat és hol a melegburkolat mellett letenni a voksot? Pontosan milyen anyagok esnek ezekbe a kategóriákba? És hogyan kezdjek hozzá a kiválasztáshoz? Burkoljon egyszerűen, néhány alap tipp mentén!

 

Hidegburkolat 

 

A hidegburkolat csoportba a jó hővezető, hideg tapintású anyagokból készült burkolatok tartoznak. Ilyenek pl. a

  • természetes kőzetek (mészkő, márvány, gránit)
  • gyári termékek (égetett agyag, kőőrlemény, műkő, beton, kerámia, greslap terrazzo)
  • műgyanta kötésű kompozit anyagok

A lehető legegyszerűbben csoportosítva ide tartoznak a járólap és a csempe elemek, amelyekkel leginkább a fürdőszobák és konyhák felületeit burkoljuk. A hidegburkolat előnye, hogy mivel jól vezeti és tartja a hőt a padlófűtésnek kiváló támogatást biztosít. Ugyanebből a szempontból használják egyébként a mediterrán országokban a forróság elleni védekezéshez is. Az egész napra besötétített, hidegburkolattal borított padlók, falak tartják az éjszakai viszonylagos hűvösséget és amolyan természetes légkondicionálóként funkcionálnak az esti és kései órákban.

A hidegburkolat hátránya, hogy “zajos”, a helyiség akusztikájára tehát oda kell figyelni. Illetve a legfontosabb nehezítő tényező a súly: a födémeket a burkolás előtt ellenőrizni kell és alapos számolást kell végezni a bekerülő anyagok összsúlyát illetően.

 

Melegburkolat

 

Hűvösebb testvéréhez képest a melegburkolatot lágyabb alapanyagok jellemzik. Ilyenek pl. a

  • padlószőnyegek, flokkolt szőnyegek
  • műanyag padlók (PVC, vinyl burkolat, linóleum, gumiburkolat)
  • faburkolatok (parketták, fapadlók, laminált parketták
  • illetve alternatív anyagok.

Mindezek ellenálló képessége összességében kisebb, olyan helyen, ahol gyengébb igénybevételnek vannak kitéve, kiválóan helyt állnak. Az otthonosság érzéséhez a legtöbb melegburkolat hozzátesz, nem véletlenül vált uralkodóvá a legtöbb helyiségben ez a típusú felület.

 

Hogyan válasszak? 

 

A klasszikus hagyományok után (a fürdőbe csempe kell, a nappaliba parketta) mára színesedik a burkolatok felhasználásának palettája. A beton használata, a nyers tégla felület hatalmas trend, míg az alacsonyabb költségvetésű felújításokat a PVC uralja.

Fontos feltenni a kérdést, hogy hosszú távra burkolok-e, vagy csak átmenetileg? Pl. ha befektetés gyanánt vettem egy lakást, amelyet kiadásra szánok, nem biztos, hogy be kell tolni az ingatlanba egy drágább, sérülékenyebb melegburkolatot. De ha a “fészket” évtizedekre tervezzük belakni, már nem árt a minőséget választani.

A hőhullámok és fűtési árak mellett fontos szempont a gazdaságosság is. Így pl. egy fürdő gyors, olcsó lecsempézése mellett kifizetődő lehet a padlófűtés+igényes hidegburkolat kombó.

 

Egy szempont, ami nélkül nincs hidegburkolat és melegburkolat

 

Bármi mellett is döntünk, a legfontosabb kérdés az alap felület lesz, amelyre a burkolat kerül. Ennek előkészítése, az alapozás (olykor kiegyenesítés) lesz a kulcs momentum. Mert hiába a tetszetős dizájn elem, ha szakértelem nélkül kerül fel a falra, kerül le a padlóra, az élettartama erősen csökkenhet.

Ennek fényében, amennyiben nincs komoly tapasztalatunk a témában, érdemes szakember segítségét kérni. És meghallgatni a véleményét. Mert néha az, amire vágyunk, ott, ahol szeretnénk, nem valósítható meg (ld. a hidegburkolatok és födémek közötti relációt).