Úgy fest, 2021-ben a vevőknek sokszor jobban megéri újszerű ingatlant vásárolni, mint újépítésűt. A Balla Ingatlan szakértőinek beszámolója következik a jelenségről és a jelenlegi piaci mozgásról.
Újépítésű lakások, 2021
Az idei évre vonatkozó számok azt mutatják, hogy élénkül az lakásépítési kedv, több új ingatlant adnak át, mint tavaly. De valóban jó a helyzet? A szakértő szerint érdemes a számok mögé nézni.
13 százalékkal több újépítésű lakás készült az idei év első félévében, mint tavaly ilyenkor. Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy bár ez a szám kedvezőnek látszik és van egy pozitív üzenete – hiszen növekményt fejez ki -, azért érdemes megnézni, hogy mi áll mögötte.
Ingatlanfejlesztések esetében ugyanis nem szabad arról elfeledkezni, hogy azok nem negyedévekben mérhetők. Hanem legalább egy kétéves időszak az, amíg egy újépítésű ingatlanfejlesztés lezajlik. Vagyis a tervezőasztaltól indulva két év mindenképpen eltelik, míg eljut a megvalósításig. Ugyanez egyébként igaz a családi házak esetében is. Tehát itt is legalább másfél-két év telik el az építési engedély megszerzésétől, addig, amíg a földhivatal bejegyzi, a használatbavételi engedélyt megkapja az ingatlan.
Építési engedélyek száma vs. befejezett beruházások
A most megmutatkozó újépítésű ingatlanok növekedése tehát leginkább a 2019-ben indult fejlesztések eredményeit mutatja. Ebből a járvány időszakára, illetve ezzel összefüggésben a Covid utáni helyzetre vonatkozóan nem érdemes következtetéseket levonni. Hiszen a változás nem ezzel áll összefüggésben, hanem sokkal inkább az adókörnyezettel, támogatásokkal – figyelmeztetett a szakértő.
Balla Ákos szerint, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hangulat, milyen kereslet jellemző ma az újépítésű piacon, akkor
sokkal fontosabb az építési engedélyek számát figyelni.
Nem pedig a beruházások befejezését. Itt azt látjuk, hogy az építési engedélyek, valamint az egyszerű bejelentések számának alakulása is jelentős, 22 százalékos növekedést mutat.
Ennek kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az építési engedélyek száma jellemzően akkor indul növekedésnek, amikor kedvező a környezet. Ezen belül elsősorban az adókörnyezet. Az elmúlt években kifejezetten támogatott volt az újépítésű lakások piaca, gondoljunk csak egyfelől az 5 százalékos áfára, másfelől a családtámogatási lehetőségekre és a kedvező hitelekre.
Áfa és társai az újépítésű ingatlanok esetében
Ha a 2018-2019-ben megszerzett építési engedélyeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy az akkor építkezést tervező beruházók még 5 százalékos áfával számoltak. Ezért nagyon aktív volt akkoriban a piac. Viszont, amikor a csökkentett áfa határideje közeledett, akkor egyre visszafogottabbá vált. Mivel a 2020-as évben már mindenki a 27 százalékos áfával tervezett.
A tavalyi évben azonban meghosszabbításra került a kedvezményes, öt százalékos áfa lehetősége. Aminek hatása most válik érezhetővé, ugyanúgy ahogy a magánembereknek adott kedvezmények hatása is. Az építési engedélyek, bejelentések változása tehát elsősorban arra mutat rá, hogy kedvezőbbé vált az adókörnyezet – jelezte a szakértő.
A KSH adataiban egyébként ott is tetten lehet érni az adóváltozások hatását, hogy amikor az 5 százalékos, kedvezményes áfa körül megjelent a bizonytalanság, akkor a beruházásokat nagyobb számban magánszemélyek indították. Tehát több magánberuházású családi ház épült, mint újépítésű társasház. Amikor viszont ismét kitisztult az kép az áfakedvezményt illetően, akkor megint beléptek a beruházók a piacra. Ennek köszönhető, hogy megint jelentős a vállalkozók szerepvállalása az építkezéseknél.
A piaci mozgás valódi okáról
Összességében tehát az elmúlt időszakban egy nagyon tiszta kép rajzolódott ki arról, hogy mi mozgatja az újépítésű piacot. Egyértelmű az áfa hatása, valamint az, hogy a lakosságnak adott kedvezmények meghozzák a magánberuházók kedvét is az építkezésekhez.
Balla Ákos szerint emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy 2020-ban egy szigorúbb energetikai szabványra való átállásra került volna sor. De sok beruházás, nem készült el időben, így nem tudott volna megfelelni az új szabványnak. Emiatt az ÉVOSZ javaslatára kitolták a szigorúbb szabvány bevezetésének határidejét, így ezek a beruházások most célba tudtak érni.
Mindez tehát nem azt jelenti, hogy ezeknek a beruházásoknak most jó a piaca, hanem azt, hogy egy 2-3 éves folyamat végeredményét látjuk. Ennek kapcsán egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg nagyon sok budapesti újépítésű beruházás csúszik. Sok közülük fél-egy éves, vagy még ennél is hosszabb idejű csúszásban van már, ami torzítja a képet.
Azok a fránya kivitelezési költségek…
Ami pedig kialakult árakat illeti, azokat alapvetően a kivitelezési költségek alakulása mozgatják. Ez egyébként azt is jelenti, hogy jelenleg több építési lokációban sem éri meg ingatlanfejlesztéssel foglalkozni. Illetve a magánszemélyeknek újépítésű ingatlant vásárolni, olyannyira magasra kúsztak a kivitelezési költségek. A vevőknek sok esetben jobban megéri most egy újszerű, magas minőségben kivitelezett használt lakást vásárolni, mint újat. A megemelkedett kivitelezési költségeket pedig csak néhány jobb lokáció bírja el – tette hozzá a szakértő.
A kormány intézkedéseinek hatására ugyan tompításra kerül az idei évben az eddig folyamatosan jelentkező áremelkedés, de ez nem jelenti azt, hogy vissza fognak állni a kivitelezési költségek az egy évvel ezelőtti szintre. Balla Ákos becslése szerint a korábbi években megszokotthoz képest ezutánis mintegy harmadával magasabb kivitelezési költések lesznek jellemzőek az újépítésű ingatlanok piacán. Annál is inkább, mivel az építőiparban mostanában beinduló “fehéredés” is az árak emelkedésének irányába hat.
Persze, amennyiben a kormány intézkedései elmaradnának, akkor egy jóval nagyobb mértékű áremelkedéssel kellene szembenézni, amit már nem csak a gyengébb, de jobb lokációk sem bírnának el – tette hozzá.
Balla Ákos végül arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a számok talán kedvezőnek tűnnek, azonban a meglévő lakásállományhoz képest jelenleg csak kevés új lakás épül. A teljes lakásállománynak még egy százalékát sem éri el az arányuk, ami a szakértő szerint kevés, hiszen így gyakorlatilag százévente sem újul meg az ingatlanállományunk. Sőt, 200-300 éves megújulással lehet számolni.
