Kétféle ember létezik: aki különös izgalmat érez minden bonyolultabb(nak tűnő) ügyintézésnél és az, akinek leold az agya, ha paragrafust és jogi szöveget lát. Az utóbbi, érthető okokból néha pánikrohamot kapó honfitársainknak igyekszünk most röviden segíteni tulajdonilap és tulajdonjog témakörben.
TÁJÉKOZÓDÁS ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ELŐTT
Mielőtt vételi szándéknyilatkozatot vagy adásvételi szerződést írnánk alá vevőként, az egyik legfontosabb és elengedhetetlen lépés: a tulajdoni lap ellenőrzése. A tulajdoni lap 3 fő részből, az I. a II. és a III. részből áll, ezek elválaszthatatlanul egymás mellett, ill. után találhatóak. Az ingatlannal kapcsolatos adatokat, egyéb jogokat, és kötelezettségeket tartalmazzák. Fontos: az ingatlan tulajdoni lapját megtekintve, ha valamelyik rész nem tartalmaz adatokat, akkor is szerepelnie kell, valamint annak a bejegyzésnek is ott kell lennie, hogy “ez a rész bejegyzést nem tartalmaz”. Nem létezik olyan tulajdoni lap, amely azért nem tartalmazza pl. a III. részt, mert az tehermentes, és nem tartalmaz bejegyzést.
A TULAJDONI LAP ELLENŐRZÉSE
Adásvételi szerződéskötés előtt eladóként is célszerű az ingatlan friss tulajdoni lapján ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a lakással, rendezettek-e a jogi viszonyai. A tulajdoni lap I. részéből kiderül, mekkora az ingatlan pontos alapterülete, mi a pontos besorolása (társasházi lakás, szövetkezeti házi lakás, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület stb.), van-e esetleg az ingatlanra bejegyezve bármilyen vezetékjog, stb. A tulajdoni lap II. részén szerepel, hogy az ingatlannak hány tulajdonosa van és milyen arányban tulajdonosai az ingatlannak, mióta, és milyen jogcímen szerezték azt. A szerzés időpontja az adózás miatt fontos kérdés.
A III. rész tartalmazza, hogy van-e bármilyen teher bejegyezve, például jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, elővásárlási jog, de itt van feltüntetve, ha tulajdonjog fenntartással adásvételi szerződést kötöttek az ingatlanra.
TULAJDONJOG BEJEGYZÉSE
A vevő tulajdonjogának átszállása az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a szerződés elkészítése és érvényessége önmagában nem elegendő. Az adásvételi szerződést ügyvédnek, vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyezni, vagy közokiratba /közjegyző által készített okiratba/ kell foglalni. Ügyvédi ellenjegyzés esetén az „ellenjegyeztem” kifejezésnek kell szerepelnie. A kötelező tartalmi elemeken túl a szerződésből ki kell tűnnie a keltezés helyének ill. idejének, továbbá a feleknek nyilatkoznia kell az állampolgárságukról, az eladónak pedig arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a vevő a tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.
Ha a szerződés több oldalból áll, akkor mind a szerződő feleknek, mind az ellenjegyző ügyvédnek minden oldalt el kell látnia kézjegyével. Ha az aláíró valamely fél meghatalmazása alapján jár el, fel kell tüntetni a nevét valamint meghatalmazotti minőségét. Amennyiben a szerződés nem tartalmazza ezen elemek valamelyikét a földhivatal hiánypótlás nélkül elutasítja a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet. Amennyiben a teljes vételár rendezése a szerződéskötéskor nem történik meg, az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntarthatja.
Ugye nem is fájt annyira?
