Az ingatlan adásvételi szerződésekben gyakran alkalmazott – egymástól jelentős mértékben eltérő tartalmú jogintézmény az előlegés a foglaló. Az alapvető különbségekkel sokan tisztában vannak, azonban a részletekre is érdemes odafigyelni. A foglalót kizárólag szerződésben, annak biztosítására, kifejezett írásos úton lehet kikötni arra az esetre, ha a szerződés valamelyik fél önhibájából hiúsulna meg. A korábbi jogi szabályozás csak akkor minősítette foglalónak az átadott pénzösszeget, amennyiben a szerződés aláírásakor került átadásra, azzal egyidejűleg.
Ezzel szemben az új Ptk. már lehetőséget biztosít arra, hogy az aláírástól eltérő időpontban kerüljön megfizetésre - akár banki átutalással a foglalónak minősített pénzösszeg, amely sokkal gyakorlatiasabbá tette annak alkalmazását, hiszen sokan nem szívesen tartanak maguknál akár milliós összegeket. Ebből következően jogszerű az olyan foglaló kikötés, amely esetben a felek egy már korábban, a szerződéskötést megelőzően átadott pénzösszeget minősítenek utólag foglalónak. A foglalót, amennyiben a szerződést teljesítik, a vételárba be kell számítani. Abban az esetben viszont, ha a teljesítés meghiúsul, a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Amennyiben az adásvétel olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, netán mindkét fél egyaránt felelős, a foglaló visszajár. Felmerülhet a kérdés, hogy mikor nem felelős egyik fél sem? Ez tipikusan olyan helyzetet jelent, amikor a megvásárolni kívánt ingatlanban komoly minőségi, állagbeli változás következik be a felek akaratától függetlenül, ilyen lehet például egy árvíz vagy nagyobb vihar által okozott kár, amikor adott esetben a vevőtől nem várható el, hogy azonos feltételekkel megvásároljon egy károsodott ingatlant.Ritka esetnek számít, ha az eladó kíván elállni a szerződéstől, ez általában csak akkor fordul elő, amikor annyival jobb ajánlatot kap egy másik vevőtől, amely bőven fedezi a szerződésszegés következtében visszafizetendő foglaló kétszeresének összegét. A foglaló mértéke általában tíz százalék körül mozog, de a felek szabadon határozhatják meg annak összegét azzal, hogy a bíróság a túlzott összegű foglalót mérsékelheti.
Előleget
a felek akkor szoktak kikötni, ha az adásvétel kimenetele valamilyen okból bizonytalan, lehet ez akár egy felvenni kívánt hitel, amelyről a pénzintézet még nem döntött. A foglalóval szemben az előleg a szerződés meghiúsulása esetén teljes egészében visszajár, függetlenül attól, hogy melyik fél hibájából hiúsult meg. Tehát az előleg a foglalóval szemben csak egy pénzügyi megállapodás a vételár első részletének megfizetése vonatkozásában, biztosítékot azonban csak a foglaló jelenthet.Szerző: Dr. Fabó
k
Tünde ügyvéd
drfabok@vivamail.hu
