Kinek jut az eszébe, hogy a házfelújítás – nyílászárócsere, külső szigetelés, szellőztetőrendszer megszüntetése – megváltoztathatja a magánház kéményáramkörét? Pedig a légáramlat helytelen iránya akár halálos szénmonoxid-mérgezéshez is vezethet. Az Ingatlanbazár utánajárt a részleteknek.
A nyílt égésterű gázkészülékek csoportjába a hagyományos, régi gázkazánok, vízmelegítők tartoznak, míg az újak csoportját a biztonságosabb, zárt égésterű, vagyis a turbós és kondenzációs gázkazánok képezik. Előbbi az égéshez szükséges oxigént a lakás légteréből nyeri, az utóbbihoz pedig egy csövön keresztül érkezik a zárt rendszerbe.
Kérjen kéményére támogatást!
– A kéményáramkört könnyen megváltoztatja a házon történt nyílászárócsere, a külső szigetelés vagy például a megszüntetett szellőztetőrendszer. Ezt különösen a nyílt égésterű gázkészülékekkel rendelkező magánházaknál ajánlott szem előtt tartani. Ugyanis elképzelhető, hogy eddig az égéshez szükséges levegő az ablak résein vagy a szellőztetőrácson keresztül érkezett. Ezért kell valamilyen légbevezetőt beépíteni, így megmaradhat a légáramlat korábbi iránya – tanácsolja az Ingatlanbazár olvasóinak Hucskó László, a H-Flue System Szeged ügyvezető tulajdonosa. A légbevezetés módját egy hozzáértő épületgépész mérnök hő- és áramlástechnikai számítással határozza meg.
A gáztüzelésű kazánokhoz általában falazott, bélelt téglakémény tartozik, de a háromhéjú, szerelt kémény is megoldás lehet. Ha régi, béleletlen téglakéménye mellett sokéves, nyílt égésterű gázkészüléket használ, ne a készülék javításán, cseréjén, illetve a kémény renoválásán gondolkozzon, mert azzal csak egy elavult, rossz rendszert konzervál! Ráadásul majdnem annyiért, mintha vadonatúj, lényegesen jobb hatásfokkal működő kondenzációs kazánra és hozzá kondenzációs kéményre ruházna be. Pedig azzal 10 évre biztonságossá tenné a fűtési rendszert. Egy jó tanács az Ingatlanbazártól: ha vékony a pénztárca, érdemes az otthonfelújítási támogatást kihasználva korszerűsíteni a fűtési rendszert, beleértve a kéményt is.
Van szagelszívó?
A gázkészülék évente esedékes karbantartása az új készüléknél is fontos, hogy a levegő áthaladhasson az égő rostélyán. Nyílt égésterű készüléknél a kéményáramkör irányát megváltoztathatja a konyhai páraelszívó működése: belép a levegő az épületbe, átmegy az égő rostélyon, bejut a kéménybe – ám ezt egy nagyobb teljesítményű szagelszívó visszaszívhatja, ami így még egyszer bejut a légtérbe mérgező, színtelen, szagtalan szénmonoxidként.
Jön, ha hívják
Amennyiben vegyes tüzelésű kályha, kandalló (is) melegíti a házat, évente szükséges a hozzá tartozó, lehetőleg bélelt kéményhez szakembert hívni. Magánszemélynek nem kötelező, derül ki az országos ingatlanos portál cikkéből, de nagyon ajánlott kihívnia a kéményseprőt, aki megrendelésre díjmentesen kiszáll. Társasházakhoz, gazdasági szervezetekhez hívás nélkül is bejelentkezik.
A fatüzelésű kandalló égéstermék-összetétele eltér a gázkazánétól: korom, kátrány, hamu rakódhat le a kéményben, a kályhacsőben. A roppant gyúlékony, nagy mennyiségű kátrány akár az egész kéményt belobbanthatja, a kéménytűz még a házat is felgyújthatja. A kiégett kéményt általában újra kell rakni, a kiégett habarcs miatt nem javítható. Szerencsére itt a szénmonoxid mellett a füst, az égő szerves anyagok illata jelez, ha visszaáramlás van.
A szakember figyelmezteti az Ingatlanbazár olvasóit: a néhány ezer forintos szénmonoxid-érzékelő a gáz- és fatüzelésű rendszereknél is ajánlott, még az új építésű házakban is. Fűtésre festett fát, háztartási hulladékot, rongyot, nejlont ne használjon! A legjobb a száraz, kemény tűzifa: az akác, a tölgy, a bükk kiváló. A kivágott fa legalább egy évig száradjon, mielőtt a kályhába dobja!
