Ingatlan adásvételi- vagy más elidegenítésre irányuló szerződések, illetve banki hitel felvétele során gyakran találkozunk a haszonélvezet fogalmával; érdemes tisztában lenni annak jelentőségével.
A haszonélvezeti jog személyhez kötött korlátolt dologi jog. A haszonélvezeti jog keletkezhet jogszabályi-, hatósági-, vagy bírósági rendelkezésnél fogva, valamint szerződéses megállapodás alapján. A jogosult a haszonélvezeti jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog több szempontból még a tulajdonjognál is erősebb jog, tekintettel arra, hogy a haszonélvezővel szemben mindenki mást negatív kötelezettség terhel.
Mit is jelent ez? Mindenki másnak tartózkodnia kell attól, hogy a haszonélvezet tárgyára olyan behatást gyakoroljon, amely a haszonélvezetből folyó jogok gyakorlását akadályozza vagy veszélyezteti. Ez a negatív kötelezettség terheli magát a tulajdonost is, így ő is köteles tűrni, hogy a haszonélvező az ő dolgán gyakorolja jogait. Tehát ez konkrét esetben azt jelenti, hogy a tulajdonos tűrni köteles, hogy a haszonélvező az ingatlant használja, abban lakik, vagy azt egyéb módon hasznosítja. A birtoklásra, a használatra és a hasznok szedésére a haszonélvezet fennállásának teljes időtartama alatt a haszonélvező jogosult. A tulajdonos e jogokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező nem él velük. Fontos kiemelni, hogy az a körülmény, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlásával átmenetileg – ideiglenesen – felhagy, a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg.
A haszonélvezet ingyenes, ami azt jelenti, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlása fejében nem köteles ellenszolgáltatást teljesíteni. A haszonélvezet kiterjedhet a dolog egészére vagy annak részére. Ingatlanok esetében tipikusnak mondható, hogy adott esetben csak a telekre, vagy csak az épületre, esetleg csak egy meghatározott tulajdoni hányadra terjed ki a haszonélvezeti jog; ez a tény ennek megfelelően arányaiban befolyásolja a tulajdonos ingatlanhoz fűződő jogosultságait is. A haszonélvezeti jog mindig csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet időtartamát a haszonélvezetet létrehozó szerződésben lehet korlátozni.
Érdemes megjegyezni, hogy a haszonélvezeti jognak pénzben kifejezhető értéke van. Az érték pontos kiszámításához először az egy évi értéket szükséges meghatározni, amely a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad része. Ezt követően pedig a jogszabályban meghatározott különböző, a jogosult életkorával összefüggő szorzószámok alapján kaphatjuk meg a pontos értéket. Bizonytalan időre terjedő haszonélvezeti jog esetén az egyévi érték ötszörösét szükséges alapul venni.
A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A haszonélvező kötelezettsége az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi számlák fizetése és egyes karbantartási munkák elvégzése, ilyen lehet például az állagmegóvás keretében végzett időszakos festés. Ezzel szemben a tulajdonos viseli a rendkívüli javítások, helyreállítások, felújítások költségeit. A haszonélvező köteles megtéríteni a hibájából bekövetkezett károkat, mint például a tűz-, víz-, vagy üvegkár, a dolog fenntartásával járó terheket és közterheket, valamint a dolog használatával járó kiadásokat. Nem kell azonban megfizetnie a tulajdonosnak a „normál használat” során keletkezett értékcsökkenést, avulást. Azokat a károkat, melyek nem a haszonélvezőnek felróható okból következtek be, a tulajdonos viseli, ilyenek lehetnek a betörés, viharkár vagy földrengés, amelyek bekövetkezése esetén a tulajdonosnak saját költségén kell helyreállítania az ilyen okból bekövetkezett károkat. A tulajdonos viseli továbbá a hatósági ellenőrzések költségeit, köztük például a kéményseprés és a gázfűtés hatósági felülvizsgálatának költségét is.
A haszonélvezeti jog bejegyzésre kerül az ingatlan nyilvántartásba, ezzel keletkezik. Érdemes arra figyelni, hogy a haszonélvezet a tulajdonos személyében beállott esetleges változástól függetlenül – kifejezett megszüntetésre irányuló akaratnyilatkozat és annak ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzése – hiányában fennmarad! Ezen túlmenően a haszonélvező halálával és az ingatlan-nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. A haszonélvezet annak személyes jellegére tekintettel nem örökölhető. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Amennyiben azt észleli, hogy az ingatlant nem rendeltetésének megfelelő módon használja a haszonélvező, jogosult biztosítékot követelni. Ha a haszonélvező biztosítékot nem ad, a bíróság a haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggesztheti. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A dolgot nem abban az állapotban kell visszaadni, mint a haszonélvezet keletkezésekor volt, hanem amilyenben rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat mellett a haszonélvezet megszűnésekor lennie kell. A tulajdonos ezért nem támaszthat igényt amiatt, hogy a dolog értéke a rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat során csökkent. Amennyiben haszonélvezettel terhelt ingatlannal találkozunk, érdemes mindezeket figyelembe véve, megfelelő körültekintéssel eljárni.
