Tisztelt Dr.Horváth Csaba!
A férjemmel 30 évesek vagyunk, van egy lakásunk,amit köztisztviselői hitelből vásároltunk. Két gyermekünk van, szocpolt nem vettünk igénybe.A lakást hitellel eggyütt el szeretnénk adni, és házat vásárolni egy kisvárosban. Vajon van -e rá lehetőségünk, hogy 15M forint értékű használt házat vegyünk, önerő kb.2M Ft.
Nem tudom milyen hitellel lehetne, és a köztisztviselőit lehet- kombinálni a fészekrakó hitellel, vagy ez már nem érvényes, ha volt a nevünkön lakás?
Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Némethné
Kedves Némethné!
Alábbiakban a köztisztviselőról szóló 1992. évi XXIII. tv- vonatkozó passzusát idézem:
49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köztisztviselőnél vállalhat, aki:
a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt;
b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik;
c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;
d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy
e) nem áll büntetőeljárás alatt, és
f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.
(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
(4) A (2) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek teljesüléséről a köztisztviselő a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(5) A köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. § (1) bekezdésének c) vagy d), valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a köztisztviselő a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.
A következőkben egy jó összefoglalót illesztek, be, ez nagyjából a jogszabályról szól, de közérthetőbb nyelven:
Közalkalmazotti, köztisztviselői hitel
Közalkalmazotti, köztisztviselői hitelKözalkalmazottak, bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak részére nyújtott lakáskölcsönök. Állami alkalmazottak lakáskölcsöneihez kapcsolódó állami kezesség vállalása.
Az állami alkalmazottak - állami kezesség - igénybevételének feltételeit az (1992. évi XXXIII. tv.) Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a (1997. évi LXVII. évi tv.) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, a (1997. évi LXVIII. tv.) Igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a (1994. évi LXXX. tv.) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalók és a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szabályozza.
Jogosult személyek feltételei:
* a.) Határozatlan időre létesített munkaügyi jogviszony
* b.) Legalább 3 éves közalkalmazotti jogviszony
* c.) Felmentési vagy lemondási idejét nem tölti
* d.) Nem folyik ellene fegyelmi eljárás vagy
* e.) Nem áll büntetőeljárás alatt
* f.) Korábban igényelt kezességvállalással biztosított hitelrészt a nyújtó hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve az igénylővel közös háztartásban élő házas vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú kölcsön törlesztésére nem kötelezett.
* Az a)-d) pontban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.
* Az e)-f) pontokban foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő nyilatkozik a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek.
* Kedvezményezett cél: új lakás felépítése, új és használt lakás vásárlása.
* Igénybe vehető kölcsönök típusai:
* Kiegészítő kamattámogatott lakáshitel
* Jelzáloglevél kamattámogatott lakáshitel
* A hitelcél megvalósítására igénybevett állami kamattámogatott lakáshitelek egyéb hitelkonstrukcióval nem kombinálhatók!
A hitelek futamideje
Terméktípustól függően minimum 1, 5, illetve 6 év, maximum 35 év, amelyből kamattámogatás a hitel futamidejének első 20 évében jár. A futamidő elején választható türelmi idő is, mely 3-tól 5 évig terjedhet. Türelmi idő igénylése esetén (amely magában foglalja az esetleges rendelkezésre tartási időt is) a minimális futamidő nem lehet kevesebb, mint 20 év.
Állami kezességgel biztosított lakáskölcsön akkor igényelhető, ha:
Lakásvásárlás esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem - a Ptk. 685. § b) pontja szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését.
Lakás építése, vásárlása esetén az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 12/2001 Korm. rendelet szerinti jelzáloglevél kamattámogatott, illetőleg kiegészítő kamattámogatott, valamint a korábban hatályban volt jogszabályok alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, illetve, ha a fenti pontban szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, és együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik.
Maximális felvehető hitelösszeg
A nyújtható kölcsön összege (a banki kölcsönrész és az állami kezességgel fedezett kölcsön összege) nem haladhatja meg a Bank által a hitelcél ingatlanra megállapított hitelbiztosítéki érték 100%-át, illetve a 12/2001 Kormány rendeletben az adott termékkonstrukcióra vonatkozó maximális hitelnagyságot.
Új lakás vásárlása, építése esetén: 15 millió forintot
Használt lakás vásárlása esetén: 5 millió forintot
Adósminősítés
Az igénylőnek a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint - saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére (tehát az állami kezességgel biztosított és a kezességgel nem biztosított banki kölcsönre) vonatkozóan hitelképesnek kell lennie. Tehát az igényelt konstrukció csak jövedelem alapon nyújtható.
Állami kezességvállalás:
Az állam a mindenkori költségvetési törvényben foglaltak terhére készfizető kezességet vállal a közalkalmazott, bíró, ügyész, igazságügyi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-ig.
Kezességvállalási díj, és annak megfizetése:
Amennyiben az állami alkalmazotti jogviszony megszűnik a még fennálló kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
Kétlem, hogy a köztisztviselői hitelt csak úgy könnyedén át lehet a vevőnek vállalnia, hiszen annak visszafizetésére az Állam garanciát vállalt, éppen az egyik, vagy mindkét fél köztisztviselői jogviszonyára tekintettel. Normál menetben mód van a hitelek átvállalására, szerintem itt legfeljebb egy másik köztisztviselő jöhet számításba - ha és egyáltalán. Viszont mint az a jogszabályból kiderült, nincs mód egyidőben két köztisztviselői hitel támogatott hitel - fennállására. Ennek oka az, hogy az ÁLlam célja nem a köztisztviselők esetleges láncvásárlásának támogatása, hanem a lakhatási gonjuk megoldásának segítése.
Baráti üdvözlettel:
Dr. Horváth Csaba