Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ausztriában élő ismerősömék Magyarországon szeretnének kisebb értékű (4.millió)hétvégiházat(nyaralót) venni.az ingatlan külterületen van és szeretnénk tudni hogy lehetséges-e ebben az esetben a ház megvásárlása?Válaszát előre is köszönöm!Czeglédyné Maitz Nikolett
Kedves Kérdező!
Az alábbiakban az 1994. évi LV törvény a termőföldről szóló és a felvetett kérdésre választ adó szakaszait idézem:
3. § E törvény alkalmazásában
a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
b) tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese;
c) külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg.
(2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
A következőkben egy rövidebb cikket másolok be szintén tájékoztatásul:
Magasabb földárak az unióban
Ma a külföldi magán és jogi személyek termőföld vásárlását tiltó rendelkezés van érvényben az országban. Ennek ellenére az elmúlt években számos politikai erő igyekezett meglovagolni az idegen tulajdonba kerülő termőföldeket. Tette ezt azzal a szándékkal, hogy elhitesse: kizárólag ő képes megmenteni a nemzetet.
Az erre vonatkozó - politikai felhangoktól nem mentes - megnyilvánulások egyike sem fér azonban össze az unió néhány alapvető szabadságjogával, melyekről az unió polgárai még a mi kedvünkért sem hajlandóak lemondani. A belpolitikai vircsaft elkerülése érdekében néhány éves türelmi időt kaptunk arra, hogy ezzel kapcsolatban is rendezzük a sorokat, elsősorban a fejekben.
A mentesség tárgya a külföldiek termőföld szerzésére vonatkozó tilalom további fenntartása. Ennek keretében az Unió hétéves átmeneti időszakot biztosít Magyarország számára a külföldi természetes személyek, valamint belföldi és külföldi jogi személyek, tehát cégek, vállalkozások termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó törvényi tilalmak fenntartására.
A rendelkezések tehát az EU természetes és jogi személyeit illetően is érvényesek. Kivételt képeznek azonban azok a hazánkban jogszerűen letelepedett EU állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább 3 éve életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ők ebben a kérdésben a magyar állampolgárokkal egyező megítélés alá esnek.
A megállapodás értelmében az átmeneti időszak harmadik évében általános felülvizsgálatot kell tartani, amikor az EU Bizottság jelentése alapján az EU-Tanács egyhangú döntéssel lerövidítheti az átmeneti időszak hosszát. A hét év lejártakor azonban - az előbbivel azonos eljárás során - az átmeneti időszak további 3 évvel meghosszabbítható, amennyiben a magyar földárak és más tagállamok földárai közötti áreltérések ezt még mindig indokolják.
Kedves Kérdező!
Sajnos a Földtörvény nem tesz különséget 100 hektár szántó és 1000 négyzetméter külterületi, gyümölcsös megjelölésű ingatlan között, még ha az utóbbin mondjuk csak 5 db fa van a zártkerti pihenőépületen kívül. Mivel ez a jogszabály szerint termőföld, külföldi nem vásárolhatja meg. Olyan ingatlant kell keresnie az ismerősének, amelynek tulajdoni lapján nem a termőföld minősítéshez vezető megnevezések olvashatók,hanem pl. üdülő, gazdasági épület stb., de még véletlenül se lehet az mellette, hogy pl. kert.Sajnos még ma sem olyan a politikai közhangulat, hogy a Földtörvény közeli módosítása várható lenne, így az ilyen egyértelmű túlzások kiszűrése se igen várható.
Baráti üdvözlettel:
dr. Horváth Csaba
