Üdvözlöm!
Szeretném megtudni, hogy váratlan halálom esetén szülő vagy testvér-e az öröklő személy?
Köszönettel: Sztankovits Sándor
Kedves Sztankovits úr!
A rövid válasz: a szülő az öröklő személy. A hosszabb és pontosabb választ alább olvashatja.
BARÁTI ÜDVÖZLETTEL:
DR. HORVÁTH CSABA
A törvényes öröklés rendje évezredes tradíció alapján alakult ki. Felfoghatjuk úgy is, mint az örökhagyók törvény által "vélelmezett akaratát". Ezt a vélelmet az egyes örökhagyók dönthetik meg azzal, hogy eltérően végintézkednek. Ha a hagyaték egészére vagy csak egy részére nem végintézkednek másként, ezzel hagyják a törvényes öröklési rendet érvényesülni, mint ami a saját akaratukkal mindenben megegyezik .
Az örökhagyó gyermeke
A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha az örökhagyónak több gyermeke van, ezek fejenként egyenlő arányban örökölnek. Az örökbefogadott gyermek - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó-örökhagyó vér szerinti gyermekeként örököl. Az örökhagyó által nevelt gyermek vagy mostohagyermek azonban öröklési jogilag sem az örökhagyó gyermeke, nem törvényes örökös. Ha egy gyermek kiesett, helyén - az ő örökrészére nézve - egymás közt egyenlő részekben az ő gyermekei örökölnek (azaz az örökhagyó unokái). Ha ezek közül egy kiesett, ennek helyén is az ő gyermekei fejenként egyenlő részekben örökölnek (ez a "helyettesítés rendje", az így öröklők a helyettes örökösök). Ha a kieső örökösnek nincs helyettes örököse, a kieső nem jön számításba (örökrészét a többi örökös örökli egyenlő arányban). Az örökhagyó leszármazói tehát törzsenként és fejenként egyenlő arányban örökölnek . Leszármazók öröklése esetén az örökhagyó túlélő házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet nem ő örököl (özvegyi jog) .
Az örökhagyó házastársa
Ha az örökhagyónak leszármazója nincs, egyedüli törvényes örököse a házastársa . (Ebben az esetben a házastárs nem haszonélvezetet, hanem "állagot" örököl.)
Az örökhagyó szülei
Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek, fejenként egyenlő részben. Ha az egyik szülő kiesett, ennek helyén a leszármazói (az örökhagyó testvérei, ezek kiesése esetén gyermekeik) örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói, azaz a helyettesítés rendje szerint. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek . A szülők és szülői leszármazók csoportját öröklési jogi kifejezéssel szülői parentélának nevezzük. Ha ebben a csoportban nincs egyetlen törvényes örökös sem (a szülői parentéla üres), következik a nagyszülői parentéla.
Az örökhagyó nagyszülei
Leszármazók, házastárs, szülők és szülői leszármazók hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. A kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek a helyettesítés rendje szerint. Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülő párja örököl, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazói örökölnek. Ha az egyik nagyszülőpár mindkét tagja kiesett, és helyükön a leszármazóik sem örökölnek, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazói öröklik . Látható, hogy az örökhagyó felmenői is törzsenként és azon belül fejenként egyenlő arányban örökölnek.
