Tisztelt Dr. Horváth Csaba!
A véleményére lennék kiváncsi! Egy II.ker.Máriaremetei családiház tetőterében élünk, az ingatlan 717nm, a ház alapterülete 88 nm, a tetőtér 1,90cm mag.-hoz tartozó része 50nm, 1 szoba+2 fél, amerikai konyha-étkező, wc, fürdősz.külön külön, saját cirko fűtés, villany.A gáz és a víz külön mellékmérővel megoldva (nem hivatalosan) egymásközötti elszámolás végett. A tulajdoni viszony 4/10-4/10 anyós -após, 1/10-1/10 feleség -férj(ez vagyok én). A ház 1989-ben épült, a tetőtérre 1999-ben kaptuk a használatbavételi eng.-t.A tető nem lett lecserélve ettől vajon újépítésűnek minősül,-e vagy sem, ill. miként állapítható meg a tetőtér értéke? Ha a tetőablakok és 1 sofanyiló-bukó lett csak beépítve(2 megvolt) + a szobafalak, nyílászárók,padlóburkolat(parafa+csempe) víz gáz, villany, közp.fűtés. Mivel válik a feleségem és ők maradnak itt a gyerekekkel a tetőtérben, ezért a rám eső részt kell majd kifizetnie..a kérdés csak mi alapján, mennyit és ezt hogyan kell kezeleni? Kölön választható ennek a résznek a használati értéke? Ugyanis külön nyílnak a lépcsőházból az egyes szinteken a lákások, nincs társasházzá nyilvánítva, közös osztatlan tulajdoni viszony áll fenn. Az 1/10-1/10 rész használati, tulajdoni értéke lett korlázozva a tetőtérre. Egyszóval a tanácsát kérném mire lehet ilyenkor számítani, A jogász úrnak is feltettem a rá vonatkozó (jogi) kérdéseket..esetleges egymással váló konzultáció végett említemcsak meg. Köszönöm előre is a válaszát! Tisztelettel Kéri Attila
Kedves Kéri Attila!
Az első kérdés: építési engedéllyel készült-e a tetőtér ( mivel módosult a ház homlokzati képe : ablakok beépítése ) akkor kellett volna hozzá. Ha van építési és használatbavételi engedély, akkor jogi szempontból is új építésű. Amúgy a forgalmi érték szempontjából ma már nincs jelentősége, hogy jogilag új volt-e vagy sem, mert egy jelenlegi értékesítésnél már mindenképp használt ( nem első értékesítésű ) a minősítése. Függetlenül attól, hogy nem társasház az épület, a tulajdoni hányadhoz kapcsolódó, kizárólagosan használt ingatlan részek ( jelen esetben a tetőtérben lévő lakás ) forgalmi értéke megállapítható. A közös tulajdon jogi természetéről nem értekezem, mert arról az Ügyvéd kolléga bizonyára szól. A tulajdoni hányad nagyságától adott esetben lényegesen eltérhet a tényleges használat mértéke. A tulajdonostársak közti használati viszonyokat szerencsés esetben rendezi egy szerződés, amelyben mindenkire kötelező jelleggel szabályozzák, hogy az egyes tulajdoni hányadok természetben mely ingatlanrészek kizárólagos használatát teszik lehetővé. Jelen esetben úgy látom, ma még nem vitatott ki minek a használatára jogosult, így egy igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő meg tudja határozni, hogy a tetőtéri lakás milyen forgalmi értéket képvisel. Ha a szakértőt közösen bízzák meg, s döntését elfogadják, elkerülhető a bírósági pereskedés.
Üdvözlettel:
dr. Horváth Csaba
