Tisztelt Szakértő!
Örököltünk az édesanyánk után közel 1ha földterültet. Ezt a területet a testvérem használta szántó művelési ágként.
A hagyatéki leltár felvételekor derült ki számunkra, hogy a tulajdoni lapon ez fele-fele arányban szántó, illetve gyep művelési ágban szerepel.
Valamikor kárpótlásként mérték ki ezt a területet édesanyám részére, de már akkor is szántóként funkcionált. Anno a tsz törette fel ezeket a szikes talajokat, de nem minősíttette át őket.
Most ezt nekünk meg kell tennünk? (horribilis összegeket olvasok ilyenért, pl akár 100 e ft hektáronként) Ne tán meg meg is büntetnek azért amiről nem is tudtunk? Köszönöm a segítséget.
Pásztor Istvánné
Kedves Pásztor Istvánné!
Amennyiben ez a használat már 10 éven túli, nem fogják a tulajdonosokat bírságolni.
Barátsággal:
Dr. Horváth Csaba
A művelési ág megváltoztatása ügyében a szabályok a következők:
udnivalók a földhivataloknál a művelési ág változással
kapcsolatos ügyek intézéséről:
Művelési ág megváltoztatása
A termőföld művelési ágának megváltozását be kell jelenteni a földhivatalnak.
Művelési ág változásnak minősül, ha
a földrészleten belül alrészletként nyilvántartott művelési ág határvonala megváltozik,
a földrészlet nyilvántartott művelési ágát más művelési ágra alakítják át,
a terület végleges más célú hasznosítását megvalósították,
a művelés alól kivont területet művelés alá veszik, feltéve, hogy a változás után az alrészlet területe
a legkisebb területi mértéket eléri.
Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, körzeti földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.
Nem kell változási vázrajzot benyújtani, ha
a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m2-t,
egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik,
egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül,
ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik.
A művelési ág megváltoztatása
3. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.
4. § Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal (az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel, vagyonkezelővel) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége a földhasználókat, illetőleg a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.
(3) Termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha
a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy
b) az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.
(4)24 Ha az igénybevevő a részére engedélyezett más célú hasznosításnál nagyobb területnagyságban vesz igénybe termőföldet, az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárást csak a korábban kiadott engedélyben meghatározott területnagyságot meghaladóan igénybe vett területre folytathatja le.
(5)25 Az ingatlanügyi hatóság nem indít engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárást, illetve az eljárást megszünteti, ha a (3) bekezdésben foglalt valamelyik eset 10 éve bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt terheli.
