Az e-ingatlan-nyilvántartás (E-ING) bevezetése eddig is számos kérdést vetett fel, most azonban új szintre lépett az ügy: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hivatalos vizsgálatot indított a projekttel kapcsolatban. A fejlemény már nem pusztán szakmai vita tárgya, hanem uniós szintű ellenőrzés, amelynek következményei messze túlmutathatnak az informatikai részleteken. A vizsgálat tényére Hadházy Ákos egy, az OLAF-tól kapott válaszlevél alapján hívta fel a figyelmet, az információ a Portfolio beszámolójából vált nyilvánossá.
Mi az E-ING, és miért ennyire érzékeny kérdés?
Az E-ING egy nagyszabású, uniós forrásból – az Európai Szociális Alap támogatásával – megvalósuló digitalizációs projekt, amelynek célja az ingatlan-nyilvántartási ügyintézés átalakítása. A rendszer lényege, hogy az eddig jellemzően papíralapú folyamatok fokozatosan online térbe kerüljenek: az iratok elektronikusan legyenek benyújthatók, az ingatlanadatok pedig könnyebben és gyorsabban hozzáférhetők legyenek.
A kormányzati kommunikáció eddig azt hangsúlyozta, hogy az átállás nem egyszerre történik, hanem fokozatosan, ütemezett módon vezetik be az új rendszert. Éppen ezért az E-ING nemcsak technológiai fejlesztés, hanem az ingatlanpiac működését alapjaiban érintő változás is.
Mit jelent valójában az OLAF vizsgálata?
Fontos különbséget tenni a vizsgálat ténye és egy esetleges jogsértés megállapítása között. Az OLAF eljárásának megindítása nem jelenti automatikusan azt, hogy szabálytalanság történt, és nem minősül ítéletnek sem. Azt viszont egyértelműen jelzi, hogy a hivatal rendelkezésére álló információk alapján indokoltnak látja a projekt pénzügyi és megvalósítási körülményeinek alapos ellenőrzését.
Az OLAF tipikusan olyan esetekben lép, amikor uniós források felhasználása kapcsán merül fel kérdés, legyen szó elszámolásról, beszerzésekről vagy a projekt tényleges megvalósulásáról. A vizsgálat során adatbekérésekre, dokumentumelemzésre és részletes ellenőrzésre lehet számítani.
Miért lehet ez érzékeny a mindennapok szintjén is?
Egy állami digitális rendszer körüli bizonytalanság mindig túlmutat az informatikai háttéren. Az ingatlan-nyilvántartás a lakás- és házvásárlások, az ügyvédi munkák, a földhivatali ügyintézés és a hitelfelvétel egyik alapköve. Ha egy ilyen rendszer bevezetése elhúzódik, viták övezik, vagy a bizalom megrendül benne, az óvatosságot szül a piacon.
A vizsgálat híre éppen ezért sokak számára nem elvont jogi kérdés, hanem a mindennapi ügyintézés kiszámíthatóságával kapcsolatos aggodalom. Egy ilyen rendszer akkor működik jól, ha minden érintett – állampolgárok, ügyvédek, bankok, hatóságok – stabilnak és megbízhatónak érzik.
Mi történhet a következő időszakban?
Rövid távon több, egymással párhuzamos folyamatra lehet számítani. A téma politikai és szakmai súlya várhatóan tovább nő, miközben a kormányzat kommunikációja szerint az E-ING bevezetése az eredeti menetrend mentén folytatódik. Eközben az OLAF adatokat kérhet be, ellenőrzéseket végezhet, és a vizsgálat lezárását követően ajánlásokat fogalmazhat meg, amelyek akár további eljárásokat is elindíthatnak.
Hogy mindez pontosan milyen irányba mozdítja el az e-ingatlan-nyilvántartás jövőjét, az egyelőre nyitott kérdés. Az azonban biztos, hogy az ügy innentől nem csupán technológiai fejlesztésként, hanem jogi, pénzügyi és bizalmi kérdésként is fókuszban marad.
Hozzászólások