Nem hozott látványos kilövést az év eleje a lakáspiacon, de egyértelműen kirajzolódik a stabilizálódás jele. A tranzakciószám a megszokott szezonális mintát követte, miközben a lakáshitelezés meglepően erős hónapot zárt. A szakértői értékelések szerint a korábbi, egyszeri hatásokkal torzított időszak után most tisztább, reálisabb képet mutatnak a piaci számok, és éves szinten ismét százezres nagyságrendű adásvétel várható.
A Duna House és a Credipass piaci adatai alapján az idei évkezdés inkább normalizálódást, mintsem visszaesést tükröz.
Az év eleji aktivitás nem gyenge, hanem torzításmentes
2026 januárjában becslések szerint 7662 lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon. Ez elmarad az egy évvel korábbi értéktől, de az összehasonlítás félrevezető lehet. A tavalyi év elején az állampapír-kifizetésekből felszabaduló plusz források jelentős extra keresletet generáltak, ami mesterségesen felhúzta a forgalmat.
Az idei indulás ezzel szemben külső pénzügyi lökés nélkül történt, így a mostani adatok sokkal inkább a piac valódi állapotát tükrözik. Az előrejelzések alapján 2026-ban összesen nagyjából 110–130 ezer adásvétel valósulhat meg, ami lényegében megfelel a tavalyi sávnak.
A keresletindex 79 ponton állt januárban, ami visszafogott, de egészséges aktivitást jelez. A mintázat inkább kiváró évkezdést és fokozatos tavaszi élénkülést vetít előre.
Adásvételből kevesebb, hitelből sokkal több
Miközben a tranzakciószám mérsékelt tempóban indult, a finanszírozási oldal kifejezetten erős hónapot produkált. A Credipass becslése szerint januárban mintegy 235 milliárd forint értékben kötöttek lakáscélú jelzáloghitel-szerződéseket.
Ez éves alapon közel kilencven százalékos növekedést jelent. A számok azt mutatják, hogy a vásárlók továbbra is aktívan használnak banki forrásokat, és a hitelezési környezet jelenleg nem fékezi, hanem inkább támogatja a piaci mozgásokat.
Országos áremelkedés látszik minden fő kategóriában
Az értékesítési adatok szerint tovább folytatódott az áremelkedés, függetlenül attól, hogy panel– vagy téglalakásról, illetve keleti vagy nyugati régióról van szó.
Kelet-Magyarországon a panellakások átlagos négyzetméterára már 754 ezer forint körül alakul, míg a téglalakásoké 421 ezer forint, ami közel ötödével magasabb az egy évvel korábbinál. Nyugaton a panelek átlagosan 833 ezer, a téglalakások 557 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát.
A vidéki panelpiacon különösen szűk lett az alkutér: az eladók szinte minden esetben tartják az irányárat, az átlagos engedmény nagyjából három százalék. A téglalakásoknál valamivel nagyobb mozgástér maradt, ott öt-hat százalékos alku is előfordul.
Budapesten a milliós négyzetméterár lett a kiindulópont
A fővárosban több szegmensben már nem kivétel, hanem alap a millió forint feletti négyzetméterár. A budai panellakások átlaga 1,2 millió forint fölé került, pesti oldalon is átlépi az egymilliós szintet. A téglaépítésű lakásoknál a budai átlag 1,45 millió forint felett jár, a pesti belső kerületekben pedig az 1,55 millió forintos sáv is megjelent.
A külső pesti városrészekben nagyjából egymillió forint körüli az átlag. Az alku Budapesten is szűkült: jellemzően három-öt százalék közötti engedményt tudnak elérni a vevők. A budai paneltulajdonosok jelentős része egyáltalán nem módosít az irányáron, ami határozott eladói pozícióra utal.
A XIII. kerület továbbra is favorit
A fővárosi célterületek rangsorát ismét a XIII. kerület vezeti: a vásárlók közel negyede ezt a városrészt jelölte meg elsődleges célpontként. A népszerűségi lista élén szerepel még Erzsébetváros, valamint Újbuda és Terézváros is.
Állapot szerint Budapesten a kiváló minőségű, azonnal költözhető ingatlanok a legkeresettebbek, míg vidéken a jó állapotú, de nem prémium kategória dominál.
Befektetők és első lakásosok mozgatják a piacot
A vevői kör összetétele is jól kirajzolódik. A fővárosban a vásárlók harmada befektetési céllal lépett piacra, miközben az első lakást szerzők aránya harminc százalék körül alakult. Vidéken az első lakásukat megvásárlók adják a legnagyobb csoportot, több mint egyharmados aránnyal, a befektetők részesedése itt alacsonyabb.
Az eladói oldalon Budapesten leggyakrabban korábbi befektetések értékesítése jelenik meg motivációként, míg vidéken az örökölt ingatlanok piacra vitele a legjellemzőbb ok.
Összességében az év eleji adatok nem visszaesést, hanem letisztultabb, külső hatásoktól kevésbé torzított piaci működést jeleznek. A lakáspiac nem robbant be, de határozottan új, stabilabb pályára állt.
Hozzászólások