Építőanyagok: újabb áremelési hullám előtt a piac – a kivárás most komoly kockázatot jelenthet

Építőanyagok: újabb áremelési hullám előtt a piac – a kivárás most komoly kockázatot jelenthet

Az építőiparban ismét erősödik az áremelkedési nyomás, és a szakértői várakozások szerint már rövid távon is jelentős drágulás jöhet. A piaci jelzések alapján áprilistól akár 10–25 százalékos áremelkedés sem kizárt bizonyos építőanyagok esetében, ami érdemben befolyásolhatja az építkezések és felújítások költségét.

A helyzet különösen érzékeny időszakban érkezik, hiszen az elmúlt évek jelentős áringadozásai után a piac éppen stabilizálódni látszott.

Egymást erősítő hatások hajtják az árakat

Az áremelkedés mögött több, egymással párhuzamosan ható tényező áll. Az energiaárak növekedése – különösen a kőolaj és a földgáz drágulása – közvetlenül beépül a gyártási költségekbe. Ehhez társul a nyersanyagok árának emelkedése, a szállítási költségek növekedése, valamint a forint árfolyamának gyengülése.

Magyarország ebből a szempontból kiemelten kitett, mivel az építőanyagok jelentős része importból származik. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi piaci mozgások hatása gyorsan és közvetlenül jelenik meg a hazai árakban.

A korábbi stabilizáció átmenetinek bizonyult

A közelmúltban úgy tűnt, hogy az építőanyag-piac kilépett a korábbi extrém kilengések időszakából. A 2021–2022-es, akár 15–27 százalékos áremelkedések után 2024–2025-ben már mérsékeltebb, évi 5 százalék körüli drágulással lehetett számolni, sőt egyes szegmensekben átmeneti árcsökkenés is megjelent.

Ez az egyensúly azonban törékeny volt. A gyártók már az idei első negyedév végére jelentős költségnövekedést jeleztek, amelyet fokozatosan áthárítanak a piacra.

Ezek a termékek drágulhatnak a leginkább

A legnagyobb áremelkedés az energiaigényes építőanyagokat érinti. Ide tartoznak többek között a téglák, a tetőcserepek, a burkolatok, a betonacél és a különböző szigetelőanyagok. Ezeknél a termékeknél már most 5–15 százalékos drágulást jeleznek előre.

A petrolkémiai alapú termékek – például a polisztirol szigetelések, ragasztók vagy bitumenes vízszigetelések – esetében ennél is gyorsabb, akár 15–20 százalékos áremelkedés is megjelenhet rövid idő alatt.

A piaci bizonytalanságot jól mutatja, hogy egyes gyártók a korábbi havi árazás helyett már heti szintű árképzésre álltak át.

A szállítási költségek is tovább nőnek

A logisztikai költségek szintén felfelé hajtják az árakat. A fuvardíjak már most 5–10 százalékkal emelkedtek, ami közvetlenül növeli a végső beszerzési költségeket.

Ehhez társul a forint árfolyamának alakulása: mivel a hazai piacon forgalmazott építőanyagok jelentős része külföldről érkezik, az árfolyamváltozás rövid időn belül megjelenik a fogyasztói árakban is.

A kivárás most különösen kockázatos lehet

A szakmai szervezetek egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi helyzetben a halogatás nem kedvező stratégia. Bár a kereskedőknél egyelőre még rendelkezésre állnak készletek, az ellátási láncok normalizálódása még optimista forgatókönyv esetén is hónapokat vehet igénybe.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi árszintek könnyen a közeljövő legalacsonyabb szintjeinek bizonyulhatnak.

Nem véletlen, hogy egyre több beruházó és kivitelező hozza előre a beszerzéseit, hogy mérsékelje a további drágulás kockázatát.

A szerződések sem mindig jelentenek teljes védelmet

A bizonytalanságot növeli, hogy egyes szerződések vis maior záradékai lehetőséget adhatnak az árak utólagos módosítására. Ez azt jelenti, hogy még a korábban rögzített megállapodások sem minden esetben garantálják a fix költségeket.

Nem hiány, hanem kiszámíthatatlanság jellemzi a piacot

A szakértők szerint tartós, általános alapanyaghiány nem várható, ugyanakkor átmeneti ellátási zavarok előfordulhatnak. Egyes termékek elérhetősége már most is ingadozik, miközben az árak gyorsan változnak.

A piaci környezetet jelenleg a bizonytalanság határozza meg: a geopolitikai folyamatok, az energiaárak és a gazdasági kilátások egyaránt befolyásolják az irányokat.

Hosszú távú szemléletre van szükség

A jelenlegi helyzetben a szakértők szerint nem a rövid távú költségminimalizálás a legfontosabb szempont, hanem a tudatos, előrelátó tervezés. Azok a beruházók járhatnak jobban, akik nemcsak az aktuális árakat figyelik, hanem a teljes életciklusra vetített költségeket is.

Az biztosnak látszik, hogy az építőanyagok ára továbbra is érzékenyen reagál a globális változásokra – és a következő időszakban inkább felfelé mutató kockázatok dominálnak.