Újabb budapesti kerület készülhet beleszólni a rövid távú lakáskiadás szabályaiba. Ezúttal az V. kerületben merült fel komolyabban az Airbnb további korlátozása, egy frissen közzétett szakmai anyag alapján. A tendencia nem elszigetelt: több belső kerület már lépett, és most úgy tűnik, Belváros-Lipótváros is új irányt vehet, ami a lakáspiacra és a befektetői döntésekre is érezhető hatással lehet.
Budapest belső kerületeiben évek óta visszatérő vita tárgya a rövid távú lakáskiadás szerepe. A turizmus erősödése látványos bevételeket hozott, ugyanakkor egyre több jel mutat arra, hogy a túlzott arány már a klasszikus lakófunkció rovására megy. Egy, az V. kerület szabályozási környezetének módosítását előkészítő dokumentum szerint a döntéshozók most újabb korlátozó lépéseket mérlegelnek.
A turisztikai funkció túlsúlyba került a belváros szívében
A nyilvánosságra hozott szakmai előkészítő anyag arra hívja fel a figyelmet, hogy a belváros legértékesebb részein az elmúlt években látványosan megerősödtek a turizmushoz kapcsolódó funkciók. A rövid távú lakáskiadás, a szálláshelyek és a vendéglátó egységek terjedése egyre több területen szorította háttérbe az állandó lakhatást.
A helyzetet egy átfogó városfejlesztési tanulmány is vizsgálta, amely szerint a túlturizmus nemcsak városképi kérdés, hanem közvetlenül hat a lakhatási viszonyokra is. A rövid távú hasznosítás magasabb hozama felhajtja az árakat, miközben a hosszú távú bérlés és a vásárlás egyre nehezebben elérhető a helyi lakosok számára.
A belvárosi árszintek ezt jól tükrözik: egyes frekventált környékeken az átlagos négyzetméterár már a kétmillió forintos szint fölé emelkedett.
Amikor a városrész díszletté válik
A szakértői anyag egy ismert nemzetközi jelenségre is utal, amelyet több európai történelmi városban már megtapasztaltak. Ennek lényege, hogy a belső városrészek fokozatosan elveszítik lakójellegüket, és szinte kizárólag a turisták igényeire rendezkednek be.
Ilyenkor megnő a zajterhelés, eltűnnek a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások, gyengül a helyi közösség, és az adott negyed élő városi szövet helyett látványos, de kiüresedett turisztikai zónává alakul. A jelentés szerint ennek több jele már most is felismerhető a belváros egyes részein.
Nemcsak lakáspiaci, hanem városképi probléma is
A turizmus erősödése nem áll meg a lakások hasznosításánál. A tanulmány szerint az örökségvédelem és a településkép is egyre nagyobb nyomás alá kerül. Gyakoriak a kirívó portálátalakítások, a környezetbe kevésbé illeszkedő építészeti bővítések és a turisztikai igényeket kiszolgáló, intenzív átalakítások.
Az adatok is jelentős növekedést mutatnak az elmúlt másfél évtizedben: megsokszorozódott a szállodák és vendégágyak száma, és több százra tehető a turisztikai célra használt lakások mennyisége. A látogatók száma szintén meredeken emelkedett, ami tovább fokozza a terhelést a kerületben.
Csökkenő lakosságszám, változó összetétel
Miközben a turisztikai forgalom rekordokat dönt, az állandó lakosság száma lassan, de folyamatosan csökken. Az elmúlt másfél évtizedben több ezer fővel lett kevesebb a bejelentett helyi lakos, miközben nőtt a külföldi állampolgárok aránya. Ez nemcsak demográfiai változás, hanem az intézményi működésre is hatással van, hiszen kevesebb gyermek és elöregedő lakóközösség mellett nehezebb fenntartani a helyi szolgáltatásokat.
Új eszközökkel fékeznék a rövid távú kiadást
Az V. kerület korábban már bevezetett egy felső korlátot a rövid távú szálláskiadás arányára, ami mérsékelte a terjedés ütemét. A most vizsgált javaslatcsomag azonban ennél tovább menne. A tervek között szerepel az új közösségi szálláshelyek létesítésének tiltása, a panziók terjedésének visszafogása, a magánszálláshelyek szigorúbb ellenőrzése, valamint speciális lakóvédelmi zónák kijelölése.
A szabályozási irány egyértelmű: ami még valódi lakóövezet, azt igyekeznek megőrizni, és korlátozni azokat a funkciókat, amelyek kizárólag turisztikai célt szolgálnak.
Kerületről kerületre terjedhet a szigor
Nem az V. kerület az első, ahol napirendre került az Airbnb visszaszorítása. A VI. kerületben teljes tiltás, a VII. kerületben komoly korlátozás lépett életbe, és az I. kerület is vizsgálja a szigorítás lehetőségeit. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb szigorítások Budapesten, hanem az, hogy melyik kerület mikor és milyen eszközökkel lép.
Ez a folyamat a belvárosi lakáspiac egészére hatással lehet, és új helyzetet teremt a befektetők és a rövid távú kiadásban gondolkodó tulajdonosok számára is. A következő időszakban a szabályozási környezet legalább annyira fontos tényező lehet, mint maga az elhelyezkedés.
Hozzászólások