Éles jogi konfliktus bontakozik ki az Otthon Start program körül, miután az egyik beruházó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a kormány év elején bevezetett új szabályai miatt – írja cikkében a Portfolio. A vita középpontjában az áll, hogy az állam milyen mértékben módosíthatja utólag egy már elindított lakásprogram feltételeit, és mekkora kockázatot háríthat a már futó fejlesztésekre. Az ügy túlmutat egyetlen beruházáson: a jogbiztonság és a kiszámítható lakáspolitika kérdése is terítékre került.
Utólagos szigorítás borzolta fel a piacot
Az év elején hatályba lépett jogszabály-módosítás jelentősen átalakította az Otthon Start-kiemelést kapott projektek működési kereteit. Az új előírások szerint az állam bírságot szabhat ki azokra az ingatlanfejlesztőkre, amelyek a megépített lakásokat nem tudják négy éven belül értékesíteni. A szabályozás különösen érzékeny pontot érint, mivel nemcsak az újonnan induló beruházásokra vonatkozik, hanem azokra is, amelyek már korábban megszerezték a kiemelt státuszt.
A fejlesztők egy része szerint ez a lépés alapjaiban írja át azokat az üzleti és finanszírozási feltételeket, amelyek mellett a projektek elindultak. Többen úgy látják, hogy a módosítás jelentős átszervezésekre kényszerítheti a beruházókat, és akár a tervezett lakásszám csökkentéséhez vagy teljes koncepcióváltáshoz is vezethet.
Lakást, házat vennél Otthon Starttal? Látogass el az Ingatlanbazár oldalára!
Visszamenőleges hatály vagy új játékszabály?
A legélesebb vita a szabályozás időbelisége körül alakult ki. A beruházók szerint a módosítás olyan kötelezettségeket és szankciókat vezet be, amelyek egy korábban kialakított, jogilag és gazdaságilag is stabilnak hitt környezetet írnak felül. Ez sokak értelmezése szerint felveti a visszamenőleges jogalkotás és a jogbiztonság sérelmének kérdését.
Ebben a helyzetben döntött úgy a BPA Invest Kft., hogy alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz. A társaság Szegeden, a Sancer-tavak, a Kiserdő és a Vadaspark közelében, a Cserepes soron tervez Otthon Start-kiemelést élvező lakóingatlan-fejlesztést, amelyet közvetlenül érintenek az új szabályok.
Jogbiztonság kontra állami szankciórendszer
A vállalat közlése szerint a beadvány célja a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény több rendelkezésének alkotmányossági felülvizsgálata és megsemmisítése. Álláspontjuk szerint az érintett paragrafusok sértik a visszamenőleges hatály tilalmát, valamint a jogbiztonság és a bizalomvédelem alaptörvényi elveit.
A panasz azokat a szabályokat támadja, amelyek a fejlesztők felelősségévé teszik az Otthon Startos lakások meghatározott határidőn belüli értékesítését, valamint az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket és szankciókat. A kritikusok szerint ez azt jelenti, hogy a beruházók akkor is bírságolhatók, ha a piaci kereslet alakulása, a gazdasági környezet vagy a finanszírozási feltételek rajtuk kívül álló okokból változnak meg.
A cég vezetése hangsúlyozta: elkötelezettek a jogállami megoldások mellett, ugyanakkor az alkotmánybírósági eljárás lezárásáig sem a fejlesztésről, sem a jogi vitáról nem kívánnak további nyilatkozatot tenni.
Mi lehet a következmény?
Az ügy jelentősége messze túlmutat az érintett beruházáson. Amennyiben az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozik a panasszal, döntése iránymutatást adhat arra, hogy az állam meddig mehet el egy lakásprogram feltételeinek utólagos szigorításában, és milyen mértékben terhelhetők kockázattal a már futó projektek.
A döntés kihatással lehet az Otthon Start program jövőjére, de tágabb értelemben az egész újépítésű lakáspiac bizalmára is. A fejlesztők számára most az a legfontosabb kérdés, hogy megerősítést kapnak-e a jogbiztonsággal kapcsolatos aggályaik, vagy az új szabályozási keret válik véglegessé.
Hozzászólások