A Velencei-tó az utóbbi évtizedben olyannyira fellendült, hogy versenyképessé vált a Budapesti külkerületekkel és agglomerációval szemben. A Balaton ingatlanpiacát továbbra is a kiegyensúlyozottság jellemzi, azonban az árak változatlanul emelkednek, amely részben a falusi CSOK árfelhajtó hatása. A Tiszta-tó és környéke még további fejlesztésre szorul. A Balla Ingatlan szakértői mesélnek a piaci helyzetről!
Figyelemreméltó trendek jellemzik a hagyományos üdülőövezeteket. Az itthoni vízparti nyaralóhelyek toplistája ugyan nem borult fel, azonban jelentős változások és hatások érik az üdülőövezetek ingatlanpiacát.
A Velencei-tó és környéke fellendült
A Velencei-tó és környékén ugyan kevesebb vízparti ingatlant találunk, azonban jellemzők az 50-60 m² méretű házak, amelyeket már nem csak nyaralónak használnak. Az elmúlt 5-10 évben ugyanis versenyképes alternatívája lett a budapesti külkerületeknek és agglomerációnak. A családjuk számára nyugalmasabb lakókörnyezetet keresők felismerték a lehetőséget az egyre jobban fejlődő településben.
A környék virágzásában a korszerű autópálya mellett nagyban közrejátszik az is, hogy Székesfehérvár ipari szereplővé vált. Összességében, a Velencei-tó legkedvezőbb adottsága, hogy Budapest és Székesfehérvár között helyezkedik el, egy kellemes megoldást nyújtva az ingázást vállalóknak. Ennek köszönheti azt is, hogy funkciójában átvette Érd szerepét. Azonban a Balatont még így sem nem tudta megelőzni.
A Balaton ingatlanpiacára a kiegyensúlyozottság jellemző
Státusza és értékei miatt folyamatos az érdeklődés a Balaton parti ingatlanok iránt. A Balaton vevőköre jellemzően egy több tízezres kör, aki megengedheti magának azt az exkluzivitást, hogy akár olyan városokban vegyen nyaralót, mint Siófok vagy Balatonfüred. Persze, többségük nem az elmúlt pár évben vásárolta a Balaton parti ingatlanját.
Úgy kell tekintenünk a területre, mint igazán izgalmas piaci szegmensre, mert még mindig van kereslet a 100 milliós kategóriájú ingatlanokra is, de ezt az összeghatárt természetesen nem mindenki engedheti meg magának. A Balatonra jellemző folyamatos érdeklődés azonban nem jelenti azt, hogy elözönlik a vásárlók a piacot.
Emellett megfigyelhető az áremelkedés a Balaton parti ingatlanok tekintetében. Ezt elsősorban az építőiparban végbemenő drágulások okozzák. Másodsorban pedig a falusi CSOK-nak árfelhajtó hajtása van, még úgyis, hogy a Balatoni attraktív települések nem férnek bele a falusi CSOK kereteibe. Ettől függetlenül így is megemeli az árakat, mivel az eladó nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy a település nem jogosult a falusi CSOK-ra. Pusztán az újságcikkekből való tájékozódás még önmagában nem kellene, hogy megalapozza az áremelést, de maga a trend még anélkül is feltornázza az árakat, hogy valós oka lenne.
A Tisza-tó nem tudott felzárkózni
Ezen a területen is megjelentek az első minőségi fejlesztések, ahhoz viszont nem voltak elegendők, hogy felzárkóztassák a Tisza-tó környékét. Ehhez mérten, itt inkább az olcsóbb árú nyaralók vannak és a horgászást kedvelők, míg például Siófok vagy Balatonfüred esetében az exkluzív, huzamosabb időt ott töltő vevőkör az általános.
„A két legfontosabb változás, amivel mindenképpen tisztában kell lenniük a nyaralót vagy üdülőövezetben lévő ingatlant vásárlóknak, az a Velencei-tó felértékelődött szerepe és a Balaton esetében, a falusi CSOK árfelhajtó hatása az ingatlaneladásnál. A tájékozottság, illetve a szakmai segítség igénybevétele mind hozzájárul ahhoz, hogy lakásvásárláskor valós képet kapjunk arról, hogy milyen értéket kapunk a pénzünkért.” – magyarázza Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezető tulajdonosa.
