Szeret, nem szeret? A tetőtéri lakás piacról

Szeret, nem szeret? A tetőtéri lakás piacról

Mennyire szeretik a vevők a tetőtéri lakásokat? Milyen előnyeik és hátrányaik vannak? A Balla Ingatlan szakértői siettek minden érdeklődő segítségére a kérdésben!

Tetőtéri otthon, te csodás…?

 

Van egy sajátos szegmense az ingatlanpiaci kínálatnak: a tetőtéri lakásoké. Néhány szeretik őket a több fény, a nagyobb belmagasság, a kevesebb zaj miat. Azonban hátrányaik is vannak. De mit mutat a gyakorlat? Mekkora a kereslet rájuk? Ki és miért vesz tetőtéri lakást?

A zárószinti, illetve a tetőtéri lakások általában réteglakások. Az ingatlant keresőknek csak egy kis része érdeklődik utánuk – szögezte le Garaba Gergely, a Balla Ingatlan IX. kerületi és belvárosi irodájának szakmai vezetője. Természetesen előfordul, hogy egy-egy érdeklődő nem kifejezetten ilyen ingatlant keres, de aztán beleszeret egy tetőtéri lakásba annak megtekintése során.

 

Mindenesetre a kínálat jellemzően nem túl nagy belőlük a belvárosi kerületekben. Ennek ellenére mégsem kapkodják el őket a vevők, sőt kicsit több időbe is telik őket értékesíteni, mint egy átlagos, alsóbb emeleteken található lakást – jegyezte meg a szakértő.

Ha a külső kerületekben, így például a dél-pesti XVIII. kerületben nézünk körül, ott is elég szerény kínálattal találkozunk. Mint Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője elmondta: a kerületben a 2000-2008 között épült téglaépítésű lakóparkokban fordul elő tetőtéri lakás nagyobb számban. Ugyanakkor ez még mindig annyira csekély szám a teljes ingatlanpiaci kínálathoz viszonyítva, hogy nagyon ritkán bukkannak fel a kínálatban.

 

A céltudatos tetőtéri otthon rajongók

Pedig van, aki kimondottan tetőtéri lakást keres az ingatlanpiacon, és nála általában az a fő érv, hogy ne lakjon felettük senki, mivel így nem zavarja őket a leszűrődő zaj – magyarázta Garaba Gergely. A másik gyakori indok a vásárlásnál a panoráma, ha pedig ráadásul tetőteraszos is az ingatlan, akkor annak esetleges rejtettsége, ráláthatatlansága pozitívumként jelentkezik.

Mindezeken túl pedig ott van még a jobb kilátás és a több fény, illetve, hogy tisztább, rovarmentesebb, pormentesebb, mint az alsóbb szinteken található lakások – tette hozzá az Rácz Gyula László.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a hátrányaikról sem. Így például, hogy olykor nincs lift a házban (a négyemeletesekben fordul elő jellemzően). Vagy hogy megjelenik a tetőtérben a nyári túlmelegedés, ami miatt különösen fontossá válik a klimatizálás. De érintik a tetőtérben élőket még a tetővel kapcsolatos hibák is, az esetleges beázások. Valamint a nyílászárókat jobban igénybe veszi az időjárás, így több karbantartást igényelnek.

 

Lift problematika és persze az “egekben” lévő árak

 

Tipikusan egyébként a fiatalabb korosztály célozza meg a tetőtéri lakásokat. Ugyanis minél idősebb egy ingatlanvásárló, annál alacsonyabb szinteken igyekszik magának lakást találni – jelezte Garaba Gergely.

Itt tehát megjelenik a lift és az ingatlan megközelítésének problémája, hiszen, ha nincs lift egy házban, akkor a tetőtér már nehezen elérhető az idősebbeknek, de ha van is lift, gyakran nem ér el egészen a tetőtérig. Márpedig a lift határozott igény szokott lenni a lakást keresőknél, e nélkül csak nagyon kevesen vágnak bele tetőtéri lakás megvásárlásába, még a gyermektelen fiatalok is – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

Ami pedig az árakat illeti, Rácz Gyula László szerint az előbb említett tényezők értékcsökkentőek, ugyanakkor Garaba Gergely úgy látja, hogy nincs számottevő különbség a négyzetméterárak között, ha az alsóbb szinteken található lakásokhoz viszonyítunk. Sőt, ha egy terasz is tartozik a tetőtéri lakáshoz, akkor még magasabb is lehet az áruk.