Kinek, hogyan, mennyiért? Segítünk!
Az ingatlanok tulajdonjogának átruházása körében az adásvételi szerződések mellett az egyik legkedveltebb szerződési forma az ajándékozási szerződés. Közkedveltségére az adhatott okot, hogy a hatályos jogszabályok alapján egyenes ági rokonok (pl.: szülő-gyermek, nagyszülő-unoka) és házastársak között illetékmentes az ajándékozás. A testvérek közötti ajándékozás ezzel szemben – tekintettel az oldalági rokoni kapcsolatra már illetékköteles és a vagyonszerzőnek, lakástulajdon megszerzése esetén, az általános szabályok szerint az ingatlan értékének kilenc százalékát kell illetékként megfizetni.
Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása is szükséges. Mikor lehet szükség ajándékozási szerződésre? Az írásos szerződés, amellett, hogy ingatlan ajándékozás esetében kötelező formai elem, egyrészt jelenthet egyfajta igazolást arra vonatkozóan, hogy a megajándékozott milyen módon tett szert az adott vagyonra, valamint a Nyugat-Európai országok többségében már általánosnak mondható jelenség az örökségtervezés. Ajándékozási szerződéssel a leendő örökhagyó gyakorlatilag még életében ki tudja elégíteni a leendő örökösöket úgy, ahogy szeretné annak érdekében, hogy halála után már ne legyen vita. Sokszor előfordul a gyakorlatban a haszonélvezeti jog fenntartásával történő ajándékozás, amely biztosítékot nyújt az ajándékozó számára, mivel a tulajdonjog bár átszáll a megajándékozottra, azonban az ingatlan használatára, hasznai szedésére továbbra is az ajándékozó lesz jogosult, amennyiben igényt tart rá.
Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Az ajándékozás eredményeként a tulajdonjog a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Amíg a teljesítés ilyen módon nem jön létre, addig a Polgári Törvénykönyv elég széles körben engedi meg a teljesítés megtagadását. Alapot ad arra az ajándékozó élethelyzetének változása (vagyoncsökkenés, jövedelemvesztés, egészségromlás) vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában bekövetkezett változás (családi vagy barátsági kapcsolatok megromlása, indokolt bizalomvesztés, sérelem elszenvedése), feltéve, hogy emiatt a szerződés teljesítése – a közfelfogás szerint – nem várható el.
A szerződés formai és tartalmi követelményeire nézve az adásvételi szerződésre vonatkozó előírásokat kell megfelelően irányadónak tekinteni a speciális eltérések figyelembe vételével. Az ajándékozás fő jellemzője az ingyenesség, amelyet a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni. Emellett a szerződésben szükséges az ajándék értékének meghatározása is.
Amennyiben az ajándékozó fél valamilyen feltevéssel vagy egyéb határozott céllal juttatja az ajándékot, úgy annak körülményeit érdemes megjelölni az ajándékozási szerződésben figyelemmel arra, hogy annak végleges meghiúsulása esetén az ajándék visszakövetelhető, ha a feltétel bekövetkezése nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. Szokásos mértéket meg nem haladó ajándékról általában akkor van szó, ha az nem gazdagítja a megajándékozottat oly mértékben, hogy visszakövetelése anyagi és erkölcsi szempontból indokolt lenne. Az értéket illetően a bírósági gyakorlat az ingatlant nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak, így ez esetben visszakövetelésnek lehet helye a szükséges egyéb feltételek teljesülése esetén.
A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti továbbá akkor is, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja. Ugyancsak alapot adhat az ajándék, vagy a helyébe lépett érték visszakövetelésére, amennyiben a megajándékozott az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
Mindezek alapján elmondható, hogy az ajándék juttatása és a kapcsolódó szerződés megkötése során nagyon körültekintően kell eljárni annak érdekében, hogy megfelelően le lehessen szűkíteni azokat a körülményeket, amelyek a későbbiekben jogvitára adhatnak okot.
Szerző: Dr. Fekete Bálint, jogász
info@drfeketebalint.hu
www.drfeketebalint.hu
