BÉRBEADÓKNAK

BÉRBEADÓKNAK
 

ÜGYVÉD KONTRA KÖZJEGYZŐ?

 

Lakás adásvételi, vagy bérleti szerződéskötésnél felmerülhet a kérdés, melyik a megbízhatóbb megoldás, ki ad nagyobb védettséget: az ügyvéd, vagy a közjegyző? Természetesen mindketten készíthetnek szerződést, a gyakorlati tapasztalatok alapján azonban az ügyvédek némiképp gördülékenyebben képesek az ingatlanügyleteket lebonyolítani, naprakészebben ismerik a folyamatosan változó körülményeket.

Egy szokványos adásvételi ügyletnél nem jelent többletet az esetleges közjegyzői okirat, de a bérletnél már védelmet biztosíthat: amennyiben a bérleti szerződés megszűnése esetére a bérlő már a szerződéskötéskor közokiratban vállalja, hogy kiköltözik az ingatlanból, úgy az közvetlenül – azaz a bírósági eljárást kihagyva – végrehajtható okiratnak minősül. Ezzel időt, pénzt és energiát takarít meg a bérbeadó, viszont ha a bérlővel kiskorú gyerek lakik, addig nem lehet kilakoltatni a bérlő családot, amíg a kiskorút biztonságosan el nem helyezik.

 

KERESLETI PIAC AZ ALBÉRLETEKNÉL

 

Erős keresleti piac jellemzi az albérleteket, 2014. július hónap végétől - a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését követően -, az egyetemisták, főiskolások keresési rohamára számíthatnak a bérbeadók. Az ő esetükben fő szempont az ár mellett az egyetem közelsége, a jó közlekedés, valamint a lakás jó elosztása. A kiadó ingatlanok gyorsan pörögnek, gyakorta be sem kerülnek ingatlanirodákhoz, a magánszemélyek közvetlenül maguk intézik a bérbeadásokat bérlőikkel. Leginkább azok veszik csak igénybe ingatlanos szakember segítségét, akik bizalmi szereplőt keresnek, és hajlandóak az egyhavi bérleti díjnak megfelelő közvetítői díjat kifizetni.

Az 50-80 ezer forintos árkategória a legkeresettebb Budapesten, a bérlők nem minden esetben tesznek már különbséget tégla- vagy panelépítésű lakás között, bár utóbbinál a fűtéskorszerűsített, szigetelt lakásokat részesítik előnyben. A minőségi ingatlanokért 110-150ezer Ft-os havi bérleti díjat fizetnek főként céges bérlők, efölött viszont már hatalmas a szakadék, gyengül a kereslet, a luxus kategória 500ezer Ft-os kategóriát képvisel. Az általánosan bevett kaució összege 2 havi bérleti díjnak felel meg.

 

BEINDULT AZ ALBÉRLETI DÖMPING

 

Idén 106 ezer felvételiző közül 74 ezernek sikerült bekerülnie valamelyik felsőoktatási intézménybe.Elkezdődött a diákok albérletkeresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakás piaca és szinte alig marad kiadandó lakás. A bérleti díjak országos átlaga valahol 1100 és 1500 forint/négyzetméter között mozog, attól függően, hogy panellakásról vagy téglaépületről van-e szó. Budapesten az egyetemi városrészekben jellemzően magasabbak az ingatlanárak, mint a szomszédosakban.

Ami a méretet illeti, az egyetemistáknak mindent ki lehet adni - a kicsiket egyedül, a nagyokat összeállva veszik ki -, a minőséget illetően már nem.

Az elhelyezkedés mellett továbbra is a pénz a legfontosabb tényező. A lélektani határ több bérlő esetén fejenként maximum 30 ezer forint, egyedül legfeljebb 70 ezer forintot fizet ki valaki a gyerekének szállásra. Kereslet mindenesetre van, amely mögött persze nem csak az egyetemisták állnak, a bérleti év elteltével sokan változtatnak, ami a bérlakás forgalmat ilyenkor tovább erősíti.

 

BÉRLETI SZERZŐDÉS KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALÁSA

 

Ha a bérleti szerződés szabályos írásba foglalása elmarad, egy esetleges későbbi perben a bizonyítás jelentős nehézségekbe ütközhet. Javasolt a hosszabb, határozott időre történő bérleti szerződés megkötése. Ennek előnye a határozatlan idejűhöz képest, hogy az időtartam lejártával automatikusan megszűnik, a kiköltözést megtagadó bérlő birtokháborítást követ el. A határozatlan időtartam esetében viszont a felmondás jogszerűsége vitatható. A felmondó levél szabályos kézbesítése sem egyszerű feladat, ha annak átvételét a bérlő megtagadja. A bérlő kilakoltatása kellemetlen procedúra, amely hosszabb időbe is telhet.

A bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalásának egyértelmű és jelentős előnye az, ha a bérleti szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén a bérlő nem akarná elhagyni a bérleményt, akkor a közjegyzői okirat alapján – annak végrehajtási záradékoltatásával - közvetlenül végrehajtás eljárás rendelhető el a helyiség kiürítése, illetőleg a hátralékos bérleti díj és rezsiköltség megfizetése iránt.

 

A FELMONDÓLEVÉL KÉZBESÍTÉSI VÉLELME

 

Még tart az albérlet keresési hullám, több kérdés is érkezett olvasóinktól a témával kapcsolatosan: Mi a teendő, ha a bérlő nem akarja átvenni a felmondólevelet? Ilyen esetben életbe lép a kézbesítési vélelem. A postai úton ajánlott/tértivevényes felmondólevelet a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a levelet nem vette át, a főbérlőhöz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, az iratot - ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. 

Ha a bérlőnek kiskorú gyermeke van, addig nem lehet kitenni az ingatlanból, amíg a gyermek biztonságos elhelyezése nincs megoldva. Kinek a kötelessége ezt megoldani? Első körben a szülőknek van gondoskodási kötelezettsége. Ha mindent megtesz, hogy elhárítsa, de anyagi helyzete nem teszi lehetővé, nem lehet kirakni a lakásból. Mivel minden helyzet egyedi, összetett jogi kérdés, az adott eset összes jogi körülményeit ismerni kell hozzá, ezért mindenképp javasolt jogásszal egyeztetni a megoldási lehetőségeket.